Megkaptam.
Magam sem értem, hogy hogy csinálom, de:
Túléltem!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Egyre jobban szeretem a közhelyeket.
Hogy mennyi igazság van bennük!!!!!!
“Ami nem öl meg, az megerősít!”
Kaptam egy olyan “ütést”, hogy nem voltam benne biztos, hogy azt a pillanatot túl lehet élni.
Van az a zsibbadt pillanat, amikor nem kapsz levegőt, az izmaid görcsbe rándulnak, a véred megdermed, a szíved pedig megáll, és csak várod, ahogy fogy a levegő, és egyre nagyobb a feszítés, hogy képes leszel-e a következő lélegzetvételre, vagy így maradsz, és vége.
De túl lehetett élni.
Erős vagyok, és LESZAROM!!!!!
Beadtam vénásan egy akkora adag leszarom szérumot, ami pont akkora adag, hogy a penge élén táncolsz vele.
Vagy éppen túléled, vagy vége.
Nem haltam bele, itt vagyok. És leszarom.
Magam irányítom önmagam, enyém az agyam, és hatalmam van felette.
AKAROM irányítani, és akarok én vezényelni.
Beszéltem erről valakinek, akit nem régóta ismerek, de valahogy mégis fontos a véleménye, vagyis az, amit mond.
Komplett őrült, megbolondulok tőle, az idegeimre megy, de mégis fontos, és örülök neki bármikor, amikor fantomként előlép a nagy semmiből, és megszólít.
Nehéz őt követni, nehéz megérteni, és állandóan gondolkodóba esek, ha elejt pár összefüggéstelen mondatot.
Mikor végighallgatott, ez volt az első reakciója:
Ismered a skorpió és a béka meséjét?
A Skorpió egy tópartra érkezik. Nem tud átjutni a túlsó oldalra.
Találkozik a Békával. Megkéri őt, hogy vigye át a túlsó patra.
A Béka nem vállalja azzal indokolva, hogy:
-Nem, mert megcsípsz és meghalok!
Skorpió:
-Nem csíplek meg ,mert több eszem van annál: ha megcsípnélek akkor mindketten elmerülnénk és én is megfulladnék.
A Békát ez meggyőzi, elindul a Skorpióval a tóba. Amikor a tó közepére érnek, a Skorpió beleharap a Békába.
A Béka mielőtt elmerül, haldokolva kérdezi:
-Miért tetted?
Skorpió:
-Mert skorpió vagyok, ilyen a természetem!
Először nem értettem, mit akar vele mondani.
De megértettem, és ígérem, megtanulom.
Az ember soha nem veti le a természetét, aki valamilyen, nem lesz más, csakis azért, mert ezt ígéri.
Soha, senki ígéretét nem fogom többé elhinni, ha az egy milliméternyit is eltér az alaptermészetétől.
Soha, senki szavát nem hiszem el, aki picit is mást mond, mint amit alapból feltételezel róla.
Már csak egy vagonnyi kötszerre van szükségem, fertőtlenítőre, tűre, és ha ez a rohadt nagy szakadás elkezd újra összeheggedni, többé nem engedem, hogy bárki is a még gennyedző, de gyógyuló sebemhez egy ujjal is hozzáérjen, azt meg főleg nem, hogy 2 marékkal belém nyúljon, és újra szétszaggasson.
Héééééé!
Le lehet rólam szállni!
El lehet takarodni a színről, örökre, nyom nélkül….
